Vasszentmihály község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szentgotthárdi kistérség
Lakosság: 379 fő
Terület: 6.41 km²
Népsűrűség: 59,13 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Körmendtől 15 km-re nyugatra a Vörös-pataknak a Lahm-patakba torkollásánál fekszik.

Története

1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk. [1] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.

Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb." [2]

A katolikus templom

Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt. " [3]

A község központja

Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak. " [4]

1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

Nevezetességei

Szent Mihálynak szentelt dombon álló római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették.

A község a templomdombról

Következő községek

További községek